November 17, péntek - Megtaláltam, amit keresek?? /Part1 ~ Csendes Nóra: Zápor utca könyvértékelés /041

Sziasztok!

Ez is elérkezett: holnap 3 hónapos lesz a Magamban beszélek, mindez úgy, hogy még egyáltalán nem unom, sőt, a gondolataim gyakran kalandoznak a blog körül, hogy vajon mit kéne írnom, aminek Ti is örülnétek, szóval ez határozottan előrelépés a korábbi blogomhoz képest :) 3 hónap nem túl sok idő, lesz az még úgyse, ahogy Singvogel kolléga szokta mondani. Remélem, tovább is fenn tudom majd tartani az oldalt.

A mait eredetileg egy elég összetett bejegyzésnek terveztem, de írás közben rájöttem, hogy ez egyben nagyon hosszú lenne, ugyanis két könyvet is akartam értékelni egy bejegyzésen belül. Ezt a két könyvet illetően csak annyit mondanék, hogy azt hiszem, megtaláltam, amit már oly régóta keresek. Szinte minden könyves bejegyzésemben elmondtam, hogy mennyire kéne már egy olyan könyv, ahol nem egy hatalmas nyáltengert és rózsaszín ködöt kapunk végkifejletként, és most zsinórban kettőt is kaptam, bár egyik sem volt tökéletes, mindettől függetlenül mindkét könyvvel elégedett vagyok. Először beszélnék a Zápor utcáról, a holnapi bejegyzésben pedig a Védtelenül című regényről.

Kép forrása

Kockáztatnál ​a szerelemért? 

Két történet – két tizennyolc éves lányról.

Ötven év választja el őket egymástól, és az életük nem is lehetne különbözőbb, mégis összeköti őket valami. 

Bogi félénk gimnazista, Gergő pedig igazi vagány, aki több lányt bolondított már magába, mint amennyit meg tudna számolni. De mikor a szülők baráti nyaralása egy fedél alá kényszeríti őket, Bogi meglátja a kemény külső mögött az érzékeny művészt, aki a színpadra lépve álomszerű játékával önti dallamokba a benne lakozó fájdalmat.

Vajon lehet szerelem ennyire különböző emberek között?

Gergő különleges ajánlatot kap, és Boginak döntenie kell. 

Egy kemény korszak sötét éveiben, az alföldi táj varázslatos ege alatt egymásra talál két fiatal. Amikor mindkettőjüket Budapestre küldi a családja, a lány azt hiszi, végre boldogok lehetnek együtt. De a fiú többre vágyik, kiútra… és a lány kegyetlen válaszút elé kerül. 

Ki ez a lány, és hogyan fonódik össze a sorsa Bogi életével? 

A regény a IV. Aranymosás Irodalmi Válogató nyertes műve. Az író a tizennyolc évével a kiadó legfiatalabb szerzője. 

Megfordulhat az élet egyetlen pillanaton?

Kövesd a szíved!

Először is kezdjük ott, hogy

1.) A történet röviden

Két párhuzamos univerzumban szálon folyik a cselekmény. Az egyik lány története 50 évvel korábban játszódik. Neeem leszek köcsög, nem fogom lelőni a poént, hogy ki is a „régi” lány, de annyi legyen elég, hogy a) szerepel a könyvben, és b) nekem a könyv ¾-ede arról szólt, hogy tippelgettem, hogy ki lesz a csaj.

A-szál:

Kép forrása

Főszereplője Bogi, a frissen érettségizett lány. A szüleivel és az ő barátaikkal és azok családjával töltik a nyári szünet elejét a Szentendrei-szigeten, ahol a nyaralójuk van. Az elején a fejemet fogtam, ugyanis egész véletlenül az egyik családnak szintén van a közelben nyaralója, de a másikakat nekik kell elszállásolniuk, és ez pont az a család, ahol egy 19 és egy 23 éves srác a két szaporulat. És kegyetlen sablonosan nézett ki: Bogi és az idősebb fiú, Gergő 2 röpke nap és néhány együtt töltött óra után halálosan egymásba szeretnek, és nem bírnák ki, hogy a szüleik ellenzése ellenére össze ne szűrjék a levet. Persze a szülők váratlanul elfogadják, hogy ők együtt vannak, és boldogan éldegélnek mindannak ellenére, hogy a nyaralás végeztével Gergő hazatér Budapestre, Bogi pedig Kecskemétre. De ez a pár nap alatt született párkapcsolat olyan erős, hogy kibírja az egész nyarat, úgy, hogy mindez alatt alig néhányszor találkoznak. Bogi megkezdi első évét az egyetemen, így felköltözik Budapestre Gergő segítségével, akivel immáron boldog lehet egy idegen városban. Főbérlője Róza néni, egy zsémbes öreg nő, aki kb mindenkit leszarik. Gergő egyszer szimplán majdhogynem megerőszakolja Bogit, de neem baaj, elvégre Bogi gyorsan átgondolja saját önzőségét és újra együtt vannak, csuszi-puszi. (Hihetetlen vagyok, hogy még egy nekem tetsző könyvet is így vagyok képes kritizálni. Jó, igazából ez nem jött be annyira, szóval hadd kötözködjek kicsit.) Együtt is vannak, boldogság, hepinessz, néha-néha szakítanak vagy megharagszanak egymásra, de egyébként boldog kapcsolatban élnek, emellett ott van Gergő bandája, benne Kornéllal, Bogi egyik egyetemi csoporttársával, aki sikeresen bele is szeret szegény lányba, ha még nem lenne így is elég baja. Aztán kiderül, hogy egy amerikai lemezkiadó érdeklődik a banda iránt, így amikor Gergő és Bogi sokadszorra is pont összejönnek, Gergő közli, hogy lelécel Amerikába, Bogi meg halál depressziós lesz.

Igaz, az „erős, független csaj” erős-része nem igazán stimmelt, de a független csajt megkaptam, mint végkifejlet. Haladunk.

B-szál:

Kép forrása

Főszereplője a név nélküli lány, aki a ’60-as évekbeli Magyarországon él egy kis faluban. Varrónőnek tanul Sári néninél. Egy esküvőn váratlanul megismerkedik Sámuellel, akitől a szülei eltiltják, mert nem falubeli és nem is ismerik. A tiltás ellenére megtudja, hogy Sámuel Sári néniék unokaöccse, vagy valami hasonló rokona, így elég sokszor találkoznak, és titokban a szabadidejüket is együtt töltik. A lány végül megkapja a lehetőséget, hogy felköltözzön Budapestre és Kálló néninél folytassa a varrást, míg Samu szintén Budapesten rakodómunkásként helyezkedik el, így végre együtt lehetnek. Samu viszont telhetetlen, világot akar látni, és egy nap ott hagyja a lányt és meglép Bécsbe.

2.) Borító

Nagyon badass. Gyönyörűszép. Amíg a történettel elégedetlen voltam, a borító tartotta bennem a lelket. De azért a végére megkedveltem a sztorit és a szereplőket is. Letisztult, tetszik a színvilága és a lámpaoszlop is szép. Nagyon ízléses.

3.) Szereplők

A-szál:

Bogi: egy naiv elsőéves egyetemista. Szerintem legalábbis. Nem elég talpraesett, és sokszor nagyon idegesített. De engem melyik főszereplő nem idegesít, úgy őszintén? :)))

Gergő: Sáraiék idősebbik szaporulata, aki gyorsan belezúg Bogiba és össze is jönnek. Nem volt különösebb gondom a karakterével, igazából tipikus felnőtt pasi, akinek vannak bizonyos igényei. Mindettől függetlenül én se örültem volna, ha a megkérdezésem nélkül le akart volna fektetni egy nálam öt évvel idősebb pali.

Edó: Bogi barátnője. Szerintem szükség is volt rá a sztoriban, hogy valaki azért legyen, aki támogatja szerencsétlen főszereplőnket.

Kornél: én őt nagyon bírtam, de nagyon zavart, hogy Boginak nem tűnt fel, mennyire odavan érte Kornél. Mondjuk, ha Singvogel és az én történetem meg lett volna írva valahol és valaki azt olvasgatja, valószínűleg minden olvasó ott üvöltött volna már nekem, hogy hahó, te idióta, ez szerelmes beléd! Na mindegy.

B-szál:

Lány (név nélkül, no spoiler): na, vele nem volt problémám. Távolságtartó Sámuellel, azt teszi, amit mondanak neki, nem mond ellent a szüleinek.

Samu: kellett ennek a csávónak ilyen világjárónak lennie… Majdnem bőgtem, amikor elhagyta a lányt :((

4.) Mi nem tetszett?

Kép forrása

Bogi naivsága, félénksége, a karakter idegesítősége. Bizonyos pontokon megfigyelhető volt a huza-vona Gergővel, ami minden ilyen könyv velejárója, hogy nem tudják eldönteni, hogy együtt legyenek, avagy ne. Én jobban shippeltem Kornéllal, de ez lehet, hogy csak én vagyok (ti mit gondoltok egyébként?). Az sem tetszett, hogy a családok a nyaralás után szinte teljesen eltűnnek a képből, bár néha-néha kapunk híreket Gergő által Sáraiékról, azért örültem volna, ha kicsit jobban ott maradnak a történetben. Ahogy az sem tetszett, hogy Samu ott hagyta a lányt. Nagyon bírtam őket együtt.

5.) Mi tetszett?

A dupla cselekményszál, és hogy hasonló események történtek a két lánnyal. Igaz, néha előfordult, hogy a „régi” lányról pár fejezetig nem hallottunk, de mindig akkor került elő, amikor kellett neki. Az is tetszett, hogy a „régi” lány története valójában egy levél volt Bogi számára. Egyébként is ritka az ilyen könyv, bár divatosak azok a sztorik, ahol különböző szemszögekből van megírva ugyanaz a történet, de ez nem ugyanaz a történet, és azt ugyebár tudjuk, hogy a „régi” lány kiléte csak az utolsó oldalakon derül ki.

6.) Véleményem a befejezésről

A befejezés egy egészen más szögből világított rá számomra a történetre, és egészen más szemmel láttam utána (már ami a "régi" lány utolsó mondatait illeti). Annak kifejezetten örültem, hogy a könyv végén kaptunk egy független csajt, bár igaz, hogy tiszta depi a leány, de ez már haladásnak tekinthető. Az utolsó 70 oldalt az ágyban fekve olvastam ki kislámpával, egyszerűen nem akartam letenni, és utána is még legalább egy órán át álmatlanul forgolódtam a könyvön agyalva.

Kép forrása

Összegezve:

Hogy tetszett: nem volt annyira vészes, mint amire eleinte számítottam. Igazából ajánlom mindenkinek, akit érdekel kicsit a múlt század világa, hogy milyen volt egy szerelmi kapcsolat akkoriban, illetve azoknak is, akiknek felkeltette az érdeklődését az írásom.

Értékelésem Molyon: 3 csillag. Nem volt tökéletes, mint azt már korábban is elmondtam, de rossznak sem mondanám. 87-en adtak rá 5 csillagot, 38-an 4,5-öt, 30-an 4-et, 11-en 3,5-öt és mindössze 10-en adtunk ennél rosszabb értékelést.

Kedvenc szereplő: Samu (és nem csak azért, mert ez az egyik kedvenc fiúnevem)

A legkevésbé kedvelt szereplő: Zsófi (a könyv elejéről. A továbbiakban róla sem hallunk sokat, hál’ istennek). A molyos értékelések alapján Gergő a legkedveltebb szereplő, utána Samu és utána Zoli, a Sárai-kölykök apja. És ennyi, több szereplő nincs is említve :D

Ennyit szerettem volna dióhéjban a mai bejegyzésre. Mint már említettem, egyben terveztem a két könyvértékelést feltölteni a holnapi napon, de már menet közben éreztem, hogy nagyon hosszú lesz már ez is, nemhogy a Védtelenül, amihez néhány gondolatot is szeretnék hozzáfűzni, így azt reményeim szerint holnap írom meg. Addig is szép estét nektek és jó hétvégét,

legyetek jók!

FMBxxx

Kép forrása