Május 28, csütörtök - Extra naplóbejegyzés | Milyen lett az érettségim? /145

Buongiorno a tutti, kedves Törpeharcsák!

Mint azt ígértem (nem ígértem, de így fenszibben hangzik) itt is lennék egy extra naplóbejegyzéssel, amit a legutóbbi bejegyzésemhez (ha nem láttad, klikk ide) fűznék. Mást most nem is tennék hozzá, nem leszek ma hosszú, ígérem :)

Én az angolérettségin

Május 28., csütörtök
Kedves Naplóm!
Oké. Szóval ma volt az érettségi betekintés, és beszarás, hogy mi történt, na de kezdjük szerintem az elején.
Körülbelül egy hét telt el az érettségi után, mire kiörültem magam a ténynek, hogy végeztem és ezt az érezést felváltotta a gyomorgörcs, ha arra gondoltam, hogy az alkotásaim előbb-utóbb ki lesznek javítva és előbb-utóbb meg is kell őket néznem. Azóta tiszta idegállapotban voltam, mert hát valljuk be, elég bitangul sikerült. Vagy legalábbis ezt hittem, mindenesetre minden rokonomat felkészítettem a legrosszabbra. Ami amúgy nagyon idegesített, az az volt, hogy vannak azok a rokonaim, akiknek meggyőződése, hogy mivel a Kukutyim Városrészi Általános Iskolában a sok agyhalott kretén között én kiemelkedő diáknak számítottam - ami ott tényleg nem volt nehéz, mert mindenki kiemelkedő volt, akinek kb a négyes átlag megvolt -, ebből kifolyólag meggyőződésük, hogy én még mindig egy istencsászár-királynő-atomgéniusz vagyok. Tegyük hozzá, az érettségi eredményeim őket igazolják, de azért itt igazán számba vehetnénk a tényt, hogy az érettségi kompetencia alapú, tehát túl sok tanulás nem kell ahhoz, hogy elegánsan átvonulj rajta (erről majd a törinél beszélek), illetve nem kéri számon azt a rengeteg felesleges tudást, amit 4-5 év alatt magába sulykol az ember. Mindegy, a lényeg, hogy tegnap kis híján üvöltöttem egyet a mamámmal meg a keresztanyámmal, hogy mi a jó büdös f###ért kell még mindig azt hinni, hogy ez a szerencsétlen Fecsegő Poszáta, aki én vagyok, MÉG MINDIG KUKUTYIM, MEG HA MÁR ITT TARTUNK AZ ORSZÁG GÉNIUSZA, MINDEZT AZÉRT, MERT HETEDIKBEN KÉPES VOLTAM ORSZÁGOS HUSZONAKÁRHÁNYADIK HELYET ELÉRNI EGY HELYESÍRÁS-VERSENYEN!!!!! Te jjjjó ég, de rohadtul kiborultam! Időnként agyf###t kapok a rokonaimtól, de komolyan. Nem élhetnék valahol békésen egy barlangban valahol a Kilimandzsáró teteje környékén, ahol nem keres senki, nem kell érettségizni meg felvételizni meg tanulni meg szocializálódni? Csak úgy el-létezgetnék, csinálnék festéket bogyókból meg medveszarból, aztán egy kétszáz év múlva megtalálnák a csontjaimat meg a barlangrajzokat amiket medvekulából festettem a BTS-ről meg Harry Styles-ról és akkor majd siratnak, hogy ezt a tehetséget hagyták kárba veszni...

Ilyen JungShooked lesz mindenki majd.
Forrás

Kicsit elkalandoztam.
Szóval igen, egy idegroncs voltam a betekintés miatt, bár egyébként a töri és az angol megoldókulcsokat nem is mertem megnézni, mert csak felcsesztem volna magam rajtuk.
Ma reggel aztán felkeltem hétkor, bár nem akartam elsők között érkezni, de Bambi és Pé ragaszkodtak hozzá, hogy hajnalok hajnalán elrángassanak, így kénytelen-kelletlen egy gyors kávé után egy banánnal a hátizsákomban nekilódultam. Indulás után majdnem leestem a lépcsőházban a lépcsőn, mert ezerévente egyszer ha felmosnak, és ez pont a mai nap volt. Szerencsére sikerült megkapaszkodnom, így csak a szomszéd ajtajának estem neki, majd gyorsan lemenekültem, mielőtt kijönnek, hogy k ez a betörő. Amúgy meg kib@sztam magam, mint az IFA-platót, hátha véletlenül megjelenik a crushom hajnali negyed kilenckor a suliban és lenyűgözhetem a bomba külsőmmel, de hát persze nem volt ott, mert csak mi vagyunk ekkora marhák, meg még pár kósza évfolyamtárs. Bambival találkoztam először a hátsó bejáratnál, majd Pé is befutott és beszambáztunk a suliba, ahol Ofő meg a Diri fogadott minket és kiadták az instrukciókat, hogy hogyan tovább meg mi merre hány méter. Nagy nehezen aztán beszabadultunk a terembe, ahol a jegyző tanárnőnk szépen el is kezdte adagolni nekünk a dolgokat. És azt hittem, lefosom a bokám, amikor megláttam a dolgozataimat.
~ magyar: 95%. 95. KiLenCVEnöT. KILENCVEN-FUCKIN-ÖT SZÁZALÉK. HOGYAN???????? És tudod hogyan??? Egy pontot vesztettem az összehasonlító elemzésben, egyet az érvelésben, a többi hármat pedig a szövegértésben. HOGY CSINÁLTAM EZT?????
~matek: 90%. Bevallom, bár eredetileg ezt tűztem ki célul, kicsit csalódott vagyok, mert matekból éreztem magam a legfelkészültebbnek, és ahhoz képest ez nem lett valami jó, de azért persze örülök neki.
~ töri: hát az úgy volt, hogy a töritanárom már azzal fogadott, hogy ÚRISTEN POSZÁTA HÁT NAGYON JÓ LETT A TÖRID NAGYON BÜSZKE VAGYOK RÁD így aztán kicsit megnyugodtam, mert hát ugye szerintem én életemben olyan felkészületlenül sehova nem érkeztem, mint a töriérettségire. Persze nem tudhattam, hogy mit jelent a "nagyon jó lett" ebben az esetben, mert nyilván a tanci már hozzászokott, hogy általában újraírom a történelmet egyes dolgozatoknál szóval tényleg világom nem volt, hogy ez most a "megvan a hármas, gratulálok"-típusú, vagy a "tényleg nagyon jó lett"-típusú töri akar lenni. Mint kiderült, az utóbbi volt. Nem hiszed el, még én sem hiszem el, 92%-os töriérettségit írtam!!! KILENCVENKETTŐT!!!! Hát te jószagú banánfa, ezt legvadabb álmaimban sem gondoltam volna.
~ angol: 86%-os lett az emeltem, ami így azt jelenti, hogy a két tárgy amiből a legfelkészültebb voltam (a matek és az angol) lettek a "legrosszabbak". Jó, nyilván 90 meg 86 százalék semmiképp sem nevezhető rossznak, de ha sorba rakjuk, azért elég vicces.
~ társadalomismeret: mivel csak projektmunkánk volt, amit a szóbeli elmaradása miatt meg sem kellett védenünk, így 100%-ot kaptam rá, bár nem tudom, ebben az esetben ki nem. Így ez lett a legjobb eredményem, de nyilván a magyarnak meg a törinek sokkal jobban örülök, a társism eleve teljesen mellékes volt számomra, nem kifejezetten érdekelt, mit kapok rá.
Hát teljesen kész vagyok, úgyhogy megyek is, mert mindjárt kezdődik a Derrick.

Megmondtam, hogy rövid leszek ma ;) Köszönöm szépen mindenkinek, aki végigolvasta ezt az extra naplóbejegyzést, meg a korábbiakat. Hamarosan újra jelentkezem, az új fejlécen is dolgoznom kéne már. Addig is csuszipuszi mindenkinek,

legyetek jók!