Október 15, vasárnap - Hisznek bennem! + Mit rajzoltam ma? /026

Sziasztok! :)

Valami elképzelhetetlen dolog történt velem pénteken. Nem is tudom, hogy most adjam-e ki magamból, vagy tartsam meg a végére... Inkább elmondom most :) Szóval csütörtökön megvolt a második rajzszakköröm, és beszélgettem kicsit a tanár úrral, aki végre lát valamit a rajzaimban. Pénteken aztán rajzóra után megmutattam neki a festményes könyvemet, és... Hú. Szóval ahogy elkezdett beszélni, azt hittem, hogy valami olyasmit fog mondani, hogy ez kevés, vagy hasonló, de nem ez történt. Azt mondta, hogy látja a képeimen, hogy ezt én nem csak hobbiként csinálom, és hogy ez számomra fontos, és érdemes lenne vele foglalkoznom. Egész hétvégén a fellegekben jártam. Végre egy hozzáértő ember, aki hisz bennem. Nyilván sokan gondolják azt, hogy érdemes lenne rajzolnom vagy festenem a későbbiekben, de ők nincsenek otthon a szakmában, csak azért mondják, mert többre vagyok képes egy szimpla pálcikaember megrajzolásánál. Az, hogy a tanár úr ezt mondta, valami hihetetlen lendületet adott számomra. Komolyan. Ritkán érzek ilyen hatalmas feltöltődést, és azóta valahogy minden sikerül. A legszebb az egészben, hogy érzem, hogy az emberek támogatnak. Még Apu is. Ami Anyut illeti, őt szerintem nehezebb lesz megtérítenem, mert valahányszor felhozom, hogy rajzzal szeretnék foglalkozni, mindig vagy a vállát vonogatja vagy kihozza belőle a mérnöki pályát, mert úgyis jó vagyok matekból is. De engem nem érdekel a matek, én csak rajzolni szeretnék...! Nem merném kijelenteni, hogy Anyu akadályozni próbál, de valahogy majd csak meggyőzöm őt is. Különben még sok időm van, elvégre tizedikes vagyok, az egyetlen probléma, hogy idén faktot kell választani, de azt majd valahogy megoldom. A tanáraim is támogatnak, még két hete készítettem egy képregényt irodalomra, kaptam is érte egy nagy ötöst, és minden tanár, aki látta, oda van meg vissza tőle. Azóta szinte híres lettem. Az a jó, hogy ebben a suliban nem számítok kiemelkedőnek a rajzon kívül semmiből, így nem kell aggódnom amiatt, hogy valaki szabotálni akarna, és a tanárok is bátorítanak, mert nem teljesítek olyan jól a tárgyaikból, hogy feltétlenül azt akarnák, hogy én azzal dolgozzak később. Valahogy most mintha kissé megváltozott volna minden. De lehet, hogy csak én látom másként a világot.

Na, térjünk át arra, hogy mit rajzoltam ma :) Tegnap este az Inktober-höz kerestem ihletet a Google-n (hú, tényleg, az Inktoberről is terveztem írni... Nagyon el vagyok maradva blogbejegyzések terén), és találtam egy tök random angyalos vázlatot valaki által, ami megtetszett. Gondoltam, elmentem, hátha jó lesz még valamire, aztán amikor ma reggel nézegettem a képeimet, meg is akadt rajta a szemem. Úgy voltam vele, hogy miért is ne, próbáljuk meg lerajzolni, aztán legfeljebb csúnya lesz. De mint azt mondottam volt, péntek óta valahogy minden sikerül, ez is sikerült :) Megmutatom, hogyan csináltam. A végeredmény valahogy így fest:

A kép elkészülte óta mindössze annyi módosítás történt, hogy alá lett írva, dátum került rá, illetve a hátsó szárny ki lett színezve a srác háta mögött, itt még ott egy nagy fehér hézagot láthattok :)

Na szóval, az elkészítéséhez használtam egy referencia képet, de ha ti is meg akarjátok csinálni, nektek itt az én rajzom referenciának :) Famentes műszaki rajzlapra készítettem el, használtam még egy grafitceruzát a kevésbé kenődős fajtából (2B-s megteszi szerintem. Nem baj az se, ha kicsit kenődik, csak lásd a vonalakat a papíron), radírt, szénceruzát (ha ilyened nincs, HB-s grafit is megfelel a célnak, itt pont az a lényeg, hogy kenhető legyen), és egy fülpiszkálót, ezzel kentem el a grafitot.

Első körben felvázoltam az angyalsrácot, ahogyan a képen is láthattam. Kivételesen nem használtam semmiféle segédvonalakat meg ilyeneket, próbáltam csak simán vázlatolni, és egész jól ment. Ha neked nem megy, nézz utána az emberi anatómiának, nagyon sokat segít. A következő lépésben néhány órával és egy családi veszekedéssel később nekiláttam a kidolgozásának, áthúzkodtam a vonalakat a szénceruzával és árnyékoltam is, ahol szükséges volt, majd eldolgoztam a vonalakat a fülpiszkálóval, így egész szép lett a végeredmény. Csak annyit tudok mondani, hogy bátran használjatok szénceruzát, én kisebb koromban nagyon szerettem maszatolni vele, szóval nekem nem idegen a téma, és nagyon jó buli is, legalább kis időre igazi művésznek érzem magam.

Íme a folyamat:

Ennyi lettem volna mára, remélem, tetszett nektek ez a kis örvendezős-tutorial-os bejegyzés, ha igen, dobjatok egy like-ot a bejegyzés alatt. Igyekszem a jövőben kicsit aktívabb lenni, de nem ígérhetek sajnos semmit. Próbálom egyelőre utolérni magamat és megvalósítani az ötleteimet a bloggal kapcsolatban. Persze, ha van ötletetek, hogy szerintetek miről írhatnék, vagy mit rajzolhatnék/festhetnék, nagyon szívesen fogadom azokat is kommentben.

Találkozunk jövő héten, addig is jó blogolvasást, jó pihenést és kitartást egy újabb suli-/munkahéthez,

legyetek jók!

FMBxxx