Június 27, szerda - Régi naplóm (2012) /093

Sziasztok!

Szerintem mindenki (vagy legalábbis a többség) vezetett naplót kisgyerekkorában. A napokban túrtam fel a szobánkat, mivel hamarosan elköltözünk, így neki kellett állnunk leszelektálni a vackainkat a húgommal. Ekkor akadt kezembe a gyerekkori naplóim doboza. Napló... inkább regényfolyam, amit én vezettem. Bele-beleolvasgattam a naplóbejegyzésekbe és jókat mosolyogtam, hol a kezdetleges fogalmazási készségeimen, ahogyan próbáltam minél hozzám nem illőbb szavakat használni, hol azon, hogy milyen piti problémáim voltak akkoriban. És arra gondoltam, hogy ebből akár csinálhatnék is egy minisorozatot ide a blogra (persze csak ha érdekel benneteket is). Már volt ezelőtt is több naplóm, de a most bemutatottat a 2012/13-as tanévben vezettem, azaz ötödik osztályban. Azért ezt választottam ki, mert az ezt megelőző naplóimban mindössze egy-két soros bejegyzéseim voltak, és olyan érdekfeszítő dolgokról számoltam be, mint hogy elpusztult az aranyhalam, aki összesen kilenc napot töltött családunkban, és emiatt két napig bőgtem, vagy egyszerűen írtam egy dátumot és odaírtam, hogy most nincs kedvem naplót írni. Szóval akkor kezdeném ezzel az ötödikes csodával, dőljetek hátra.

A mindenféle személyiségi jogok végett (bár az azóta is szívből gyűlölt akkori osztálytársaim nem érdemlik meg) álneveket fogok használni, továbbá a jelenlegi álnevükön futó barátaimat is átnevezem, nehogy bármi gond legyen belőle.

Mindjárt az első oldalak egyikén (miután kitöltöttem az ilyen kis kitöltendő dolgokat az elejében, mint a nevem meg a születési dátumom meg a szemszínem) az alábbi üzenet fogad bennünket:

Kedves XY, aki kinyitotta a naplómat!

Ha csak nem *Teljes Nevem*-nak hívnak, elvileg az engedélyem nélkül nem olvashatod el azt, ami a naplóban áll! Szóval, ha nem kértél engedélyt, most azonnal csukd be!

*Akkori Becenevem*

Ezt egyébként nem tudom, hogy gondoltam. Mármint ki az a marha, aki egy ilyen üzenettől úgy beijed, hogy rögtön kiesik a kezéből a napló és hanyatt-homlok menekül??

Június 9.

Végre megkaptam álmaim naplóját! (Igaz, hogy csak tegnap, de nem érdekes.) Egész héten erre vártam!

Hoppá! Mindjárt indulunk a cirkuszba! Most abba kell hagynom.

Na igen, mindig is értettem az ilyen hatásos kezdésekhez. Egyébként százezer év óta idén tavasszal voltam először cirkuszban. Elég vicces volt, ugyanis utoljára tényleg valamikor 5-6. osztály környékén járhattam a Richter Cirkuszban, és Richter Kevinre (Flórián fiára) úgy emlékeztem, mint kiskölyökre, aki a pónin vágtázott körbe-körbe. Azt a tényt elfelejtettem, hogy a srác egyidős velem, és elég fess fiatalemberré cseperedett :D

Június 21.

Ma Teki-klub gyűlés volt az udvaron (ja, volt akkoriban egy Teki-klubunk egy barátnőmmel meg a húgommal), fantasztikus díszvendéggel: egy tekivel! (odab@sz, egy Teki-klub gyűlésen mégis milyen díszvendéget vártatok? Megjegyzem a teknős az enyém, tehát nem tudom, hogy ez mitől akkora esemény.) Nagyon sok különleges dolog történt (az biztos, minden gyűlés abból állt, hogy felállítottuk az udvarunkban a sátrat és magazinokat olvastunk meg megfigyeltük a szomszédokat, akik otthon se voltak): Harcsa elnökké avatása (wow micsoda váratlan fordulat. Harcsa mindig is a klub vezetője volt, nem vágom, miért kellett két év ahhoz, hogy "elnökké avassuk"), találkozás a nagy *TeknősNeve*-vel (ez még mindig az én teknősöm), kőszentelés (WTF???), induló- és táncdalírás (na, hát az is zseniális volt), valamint egy új klubtag belépése (aki a tesóm barátnője volt. A klubba belépés feltétele volt, hogy legyen teknősöd, de a csajt bevettük azzal az indokkal, hogy az apukájának pár éve volt teknőse). Juhé!

Június 23.

Nemsokára jön *TesómBarátnője*, és kimegyünk a Holt-ágra (ez a holtágat jelenti, franc se tudja, miért hittem azt, hogy ezt így kell írni) békát kergetni. Már alig várom! (MÁR AKKOR SEM VOLT ÉLETEM. De legalább nem a telefont nyomtam, mint a mai kisgyerekek.)

Megjöttünk! (Gyors volt.) Olyan cuki békákat fogtunk, hogy nem igaz. (Hát az biztos, most már rosszul vagyok a békáktól.) Legjobban egy csöpp kis apróság tetszett. (Aztán azt a "csöpp kis apróságot" hogy a francba különböztettem meg a többitől??) Volt ott egy csomó szúnyog, meg egy csapat dilis fiú. A főnökeik az átkeresztelt "Lackó" és "Jóska". (Egyébként tényleg így neveztük el őket, nagyon idegesítőek voltak.)

Június 25.

Harcsának új háziállata van! Egy cukkancs madárfióka, Csipi. ("cukkancs", te jó ég, mi ez a szóhasználat, KisPoszáta?? Egyébként Csipiről annyit, hogy iskolai szervezésű táborféleségben töltöttük akkoriban a júniust, ezek alatt az idők alatt alakult meg a Teki-klub, és egyik nap találtuk a fiókát.) Egyelőre csak eszik, iszik és alszik, de hamarosan új erőre kap. A jó hír az, hogy már kaksizott is, és a mi ebédünket is túlélte evés nélkül, sőt még arra is volt energiája, hogy kiöntse az ivóvizét. Most jó sokat ivott, úgyhogy elheveredett szunyálni. Lajos bácsi szerint túlitatjuk, pedig csak azért kell annyi vizet hoznunk neki, mert a felét mindig kiönti. (Lajos bácsi állandóan beleszólt a mi dolgainkba, de így utólag ebben igazat kell adnom neki, szerintem is túlitattuk. Persze most már hiába vagyok okos.) Most pedig - amilyen ügyes volt - akkorát idecsinált, hogy csak na!

Június 28.

A 11 és feledik "szülinapomat" teljesen tönkretette az a hülye Mari! ("Mari" egy évfolyammal alattam járt, a tesómnak volt évfolyamtársa. Emlékszem, ő is mindig ott volt ilyenkor a suliban és állandóan minket cseszegetett, meg feldúlta a Teki-klub bázisát, bár nem nagyon volt mit feldúlni rajta, mert egy két fa közé leterített pokrócból és a táskáinkból állt, és utóbbiakat mindig magunknál tartottuk.) Még vannak híreim, jók és rosszak egyaránt. Az 1-es számú rossz hír: kedden meghalt Csipi :( (R. I. P. Csipi 2012-2012✝) Több rosszat nem írok. A jó hír: hamarosan 2 tekink lesz! :) (És azóta is kettő van 😊)

Július 5.

Most egyáltalán nem vagyok jó kedvemben. Inkább nem is írok többet. (Köszönjük, KisPoszáta, ezt már megérte lejegyezni!)

Hosszabb kihagyás után:

Augusztus 16.

A mai napom egészen jól alakult! (Ezt a bejegyzést a tegnap kapott tollammal írom.) Délelőtt a maminál voltunk, délután anyu magával hozta Harcsát. (Harcsa egyébként akkoriban nagyon fontos szerepet játszott az életemben és azóta sem szűnt meg az egyik legjobb barátomnak lenni, annak ellenére, hogy nyolcadik osztály után elváltak útjaink, mert őt nem vették fel a Híres Ember Neve Gimibe, csak a Másik Híres Ember Neve Gimibe. Ez így leírva nagyon szarul hangzik.) A *KisállatboltNeve*-ban vettünk két rákot Pandának, akik a plázában párosodtak is. (Ezt egyrészt szeretném cáfolni, ugyanis csak a nejlonzacskó rázogatása miatt kapaszkodtak össze, másrészt hozzátenném, hogy ők sem voltak nálunk sokkal tovább, mint az aranyhalam.) Ma két táskával gazdagodtam, az egyik egy uzsitáska, amit - mami segítségével - varrógéppel varrtam, a másik egy menő oldaltáska, amit a plázában választottam. Most megyek! (Akkoriban nagyon rá voltam függve a varrásra, szóval minden létező kis szar anyagot gyűjtöttem, aztán a mama tanítgatott varrógéppel varrni. Ezt a képességet azóta teljesen elfelejtettem.)

Augusztus 21.

Pénzgyűjtő vállalkozásba kezdtem! Újságot szerkesztek. A címe: Állati magazin. Terveztem egy szórólapot, amit feltöltöttem a Facebookra. Majd írok róla, hogy hogy megy a biznisz! (Erről inkább nem akarok beszélni...)

Augusztus 22.

Új jövevény! Megkaptuk *TeknősNeve* tesóját! Egy HIPER-SZUPER-GIGA tekit! A rendes neve *MásikTeknősNeve*, de mi csak *MásikTeknősBeceneve*-nek hívjuk... (Így belegondolva, döbbenet, hogy az egyik teknős már hét, a másik pedig hat éve nálunk van. Mintha csak tegnap érkeztek volna...)

Szeptember 17.

Gáz van! Nagyon tetszik a *SulibanMegrendelhetőTinimagazin*, és hoztam is rá 450 Ft-ot. És akkor kiderült, hogy elfogyott. De én biztos vagyok benne, hogy csak a partiszemcsi miatt vették meg az összeset. (Akkoriban lettek nagyon felkapottak a hip-hop előadók, mint például Fluor Tomi, bár akkor a Mizu már két éve kijött. Mindenesetre az a partiszemcsi osztatlan sikert aratott a suliban, és később a húgom valahonnan szerzett is egyet.) Vajon a következő is ilyen gyorsan elfogy majd? Úgy tudom, ahhoz villogó kitűző lesz. Most lépek, mert mindjárt kinyírnak a nagyok! :( (A "nagyok" XD Ugye én itt ötödikes voltam, a "nagyok" a nyolcadikasok voltak. Emlékszem, ezt a bejegyzést az udvaron a padon ülve írtam, és az mindig a nagyok törzshelye volt. Szóval ott pár percig vagány voltam, amíg odaültem, aztán megjelentek Ők, és romba döntötték az elképzeléseimet :D)

Szeptember 18.

Nem tudom, hogy anyu mit gondol, és be lesz-e egyáltalán fizetve az ebédem. (Mindig utolsók között fizettük be a menzát.) Megjöttek a fogalmazások! (A témaváltások királynője voltam...)

Most volt tesi és futottunk 60 métert. Eredményem: 14:57. Nem rossz! (A jó öreg felmérések... Mindig a legrosszabb futók egyike voltam, bár nyolcadikban nagyon sokat fejlődtem annak köszönhetően, hogy az a lány, akivel mindig utolsónak futottunk be, elkezdett kajakozni, és az edzéseinek szerves része volt a futás, ami miatt rohamosan kezdett fejlődni. Én pedig úgy voltam vele, hogy engem nem érhet az a megaláztatás, hogy mostantól egyedül legyek lassú csiga, így egy kicsit én is belehúztam. 60 méteren viszont szinte mindig én futottam a legrosszabb eredményeket. Rövid távon borzalmasan teljesítettem.)

Újabb kihagyás...

November 22.

Végre! Megszabadultam a *OsztályLegrosszabbGyereke*-tól! Ilyen brutális padtársam még soha nem volt! Most legalább a *JóBarátnő* mellett ülhetek! (Erre nagyon emlékszem. Kb kéthavonta ültetett el minket az ofő, és azt mondta, hogy reklamálni tilos. Mivel ugye általánosban nem beszéltem [szelektív mutizmusról bővebben itt], ez a padtárs, akit most nevezzünk Máténak folyamatosan engem piszkált. Így előbb-utóbb eljutottam arra a pontra, amikor ráírtam ofőre Facebookon és megkértem, hogy ültessen már el mellőle, mert rohadtul elegem van belőle. El is rakott az egyik barátnőm mellé, így persze az osztálytársakban tovább erősödött az elmélet, hogy csókos vagyok, ráadásként akkor még nem sejtettem, hogy a következő ültetés után négy hónapig fogok a most Krisztiánnak nevezett köcsög mellett ülni.)

November 23.

Mindjárt matekdoli! (Ki a franc használja manapság a "doli" szót??) Hogy mi a véleményem? (Senki nem kérdezte, KisPoszáta, de ha már itt vagy, bontakozz ki...) Hááát... Őszintén? Nem t'om. (Köszönjük a rendkívül tartalmas interjút az utca emberének!) Na, mindegy! Legalább délután megyek lovagolni!!! (Hát igen, a lovas karrieremről egy későbbi bejegyzésben tervezek részletesebben beszámolni.)

December 18.

Hát, itt a vég! Holnap már kell tesiznem. (Mindig imádtam, amikor betegség után a doki egy hétre felmentett tesiből. És szerintem a követelmények miatt nem voltam vele egyedül.) De a jó hír, hogy "szuper" jegyeket szereztem: a Cooper-teszt tavaly kettes volt, most viszont hármas, a fizikai felmérések négyes helyett ötööööös, az atlétika hármas helyett négyes. SZUPIIIIII!!! (Nagyon éltem ezt a sport témát...)

Ezzel a napló 2012-es részének végére értem, úgyhogy köszönöm, hogy ma itt voltatok velem, a napokban innen folytatjuk a második felével, és majd jönnek még további naplók, amik viszont ezeknél sokkal nagyobb izgalmakat és fangirl-korszakokat rejtenek...

Visszaállítottam a bejegyzések alján a véleményezési lehetőséget, szóval, ha tetszett, dobjatok rá egy tetsziket, aztán a folytatásban találkozunk, addig is

legyetek jók!