Sziasztok! Lassan véget ér egy újabb év, beléptünk 2017 utolsó 24 órájába már 15 órája, de ez részletkérdés . És hát miért is ne posztolnék valami újévköszöntő-óévbúcsúztató valamit a blogra így december 31-én? Eredetileg egy 2017-es visszatekintőt akartam, megspékelve a 2018-as terveimmel, de ez annyira snassz, mindenki ezt csinálja, miért is állnék be a sorba? Így inkább csinálom azt, amihez azt hiszem  értek, és festek nektek valamit, amit aztán itt megörökítek egy újabb tutorial formájában. Úgyis régen festettünk már. Egész konkrétan a   Starry Night lemásolása  óta nem is festettem semmit, amit megosztottam volna veletek, mert éppen karácsonyi képeslap lázban égtem, amiket egyébként egy kivétellel mind odaadogattam a barátaimnak karácsonyra. Na, nem szövegelek tovább, inkább lássuk, mit is csinálunk ma. Ezt a tűzijátékos festményt készítettem el. Kezdjük a szükséges anyagokkal és eszközökkel. ~ vízfestéket jól tűrő lap (akvarellpapír, vagy valami hasonló, a lényeg, ho

Sziasztok! Kép forrása A mai egy nagyon nevezetes nap az életemben, mint azt már a címből is kitalálhattátok. Ma töltöm be ugyanis a 17. életévemet. Sokat gondolkodtam ahogy általában szoktam , hogy mit is írjak ma ki nektek. És végül amellett döntöttem, hogy a 17 év apropójából 17 dolgot fogok veletek megosztani. Ezeknek hozzám, a blogomhoz vagy úgy általában a világhoz való hozzáállásomhoz lesz köze. Pár napja eszembe jutott, hogy ez milyen egoista, clickbaites ( " kattintáscsali ", avagy figyelemfelhívó címmel megtekintéseket szerző alkotók kedvence ), unalmas, gáz bejegyzésötlet, meg amúgy is, miért akarnék én ilyet csinálni. Két érvvel győztem meg magam: 1) Ez az én nyilvános naplóm , ahogy azt már kismilliószor elszajkóztam itt, és hadd írjak már arról, amiről akarok és akkor, amikor akarok, és... 2) ...SZÜLINAPOM VAN, EMBER!! Ezen a napon igenis leszek elég egoista egy ilyen bejegyzéshez. Szóval most bele is kezdenék, elég nagy szám az a 17 . Igyeksze

Sziasztok! Sokat gondolkodtam azon, hogy mit kéne ma írnom a blogra. Nem akartam valami karácsonyi taggel letudni az év egyik legfontosabb ünnepét, de nem is akartalak benneteket bejegyzés és jókívánságok nélkül hagyni a mai napon ha már az elkövetkezendőkön nem igazán leszek gépközelben . Ötleteket keresgéltem a neten, de nem találtam semmi olyat, ami láttán felcsillant volna a szemem, így úgy döntöttem, kénytelen leszek valamit magam kitalálni. Igen ám, de mit is mondhatnék? Számomra a karácsony mindig is nagyon sokat jelentett. Igen, kiskoromban nyilván az ajándékok miatt, és gyanítom, ezzel nem vagyok egyedül. Jajj, ugyan már, tudom, hogy Neked is ezt jelentette egykor, bármennyire is mondogatod, hogy nem, gyanítom, hogy ötévesen még nem azt vártad a karácsonyban, hogy együtt lehess mindenkivel, meglátogasd a rég látott rokonokat vagy hogy egyél valami finomat. Vagy tévednék? Idővel aztán kezdtem teljesen másért szeretni a karácsonyt. Majdnem 17 éves vagyok, a húgom pedig 15

Sziasztok! Kilenc napja nem volt semmi aktivitás a blogon. Már rajta vagyok egy újabb képeslap elkészítésén, de ez már most érzem, hogy nem lesz olyan jó, mint az eddigiek, mondhatni kissé gagyi. Majd meglátom, kikerül-e a blogra bejegyzés formájában. Ma egy eléggé könyves bejegyzéssel készültem, nem is emlékszem, mikor volt utoljára ilyen, és már nagyon izgatott vagyok miatta. A bejegyzést két részre osztanám, az első részben bemutatom a mai mesterművemet, a Könyves Karácsonyfát és segítek nektek is elkészíteni, a második fázisban pedig egy karácsonyi könyves taget fogok kitölteni. Szerintem lássunk is hozzá. Széljegyzet: holnap nagyon fogom utálni magam, hogy ma blogolással töltöttem a drága időmet, amit irodalomtanulásra is fordíthattam volna. Na mindegy, majd csak összekaparok valamit abból a dogából, bár nem ártana az ötös, mert 4,33 az átlagom... Íme, itt láthatjátok életem első könyvekből épített karácsonyfáját! Nekem nagyon-nagyon tetszik, teljesen odavagyok meg vi

Sziasztok! Folytatódik a DIY Karácsonyi Üdvözlőlapok  szériám, ami immáron a negyedik résznél tart. A mai egy kicsit egyedibb képeslap lesz, mint a többi, ezt ugyanis Bambi barátnőmnek fogom adni karácsonyra, szóval voltak konkrét elképzeléseim a végeredményt illetően. Ezzel együtt egy kicsit egyszerűbb képeslap lesz, nem lesz szükség különösebb rajztudásra az elkészítéséhez, mert szinte csak ragasztásról lesz szó, szóval bárki el tudja készíteni, és szerintem eddig ez sikerült a legjobban (jó, lehet, hogy azért, mert Bambi miatt beleadtam apait-anyait). Szóval íme, az Ed Sheeran-es karácsonyi lap :)) Korábbi képeslapkészítős bejegyzések: 1. rész: https://csakmagambanbeszelek.blogspot.hu/2017/11/november-22-szerda-diy-karacsonyi.html 2. rész: https://csakmagambanbeszelek.blogspot.hu/2017/11/november-24-pentek-diy-karacsonyi.html 3. rész: https://csakmagambanbeszelek.blogspot.hu/2017/12/december-5-kedd-diy-karacsonyi.html Szükséges anyagok és eszközök: ~ kartonp

Sziasztok! Ma reggel fogant meg az ötlet a fejemben, hogy készítek egy bejegyzést arról, hogy melyek az én kedvenc téli programjaim, helyeim, ahová mindenképp el kell látogatnotok nektek is. Szóval ezt most megvalósítom. Széljegyzet: egy baromi eseménydús napot, sőt hetet tudhatok magam mögött, volt itt minden, a továbbtanulástól kezdve a moszatok és a nehézfémek kapcsolatán és egész órás kémiafeleltetésen át egészen a mentőkig és a Jégvarázsig, szóval most jobb is, hogy egy kicsit kikapcsolom az agyam és erre a bejegyzésre koncentrálok. 1. A VÖRÖSMARTY TÉRI ADVENTI VÁSÁR Ismertek, nyilvánvaló, hogy ezzel kell kezdenem :))) A vásárban tett első látogatásomról készült bejegyzésemet megnézhetitek  ide  kattintva. Tudjátok, mennyire imádom Pestet. Ott valahogy a dolgok színesebbek és nagyobbak, az emberek hangosabbak, az illatok erősebbek, a lányok kihívóbbak, a fiúk vagányabbak, az ízek édesebbek... Fejezd be, Mockingbird, ha nem akarod az összes olvasódat elijeszteni ezzel a

Sziasztok! Visszatértem a kis képeslapgyártó sorozatomhoz, amire sajnos az elmúlt napokban nem tudtam annyi időt fordítani, mint szerettem volna. Mondhatnám kifogásnak, hogy sokat kellett tanulni, vagy hasonló, de ismertek, én még lustának lenni is lusta vagyok, nem hogy tanulni... Szóval ma tök lelkesen egész nap azt tervezgettem, hogy hazaérek és képeslapot gyártok, éééés... hazaértem és rohadtul nem jutott eszembe semmi eredeti. Belenézegettem néhány videóba, gondoltam, utánalesek Pinteresten, de nem akartam megint valami olyat, hogy valahonnan csórom az ötletet, amit aztán megvalósítok. Így aztán üldögéltem egy darabig a papírjaim felett, forgattam és bámultam őket, amíg eszembe nem jutott a csodálatos ötlet . Most ezt láthatjátok, illetve ennek a megvalósítási folyamatát. Mint mindig, most is hibáztam ezt-azt, de majd segítek, hogy ti ezeket a hibákat kiküszöböljétek. Mint azt megszokhattátok, kezdjük az alapanyagokkal és a szükséges eszközökkel a projekt megvalósításá

Sziasztok!! Éppen úton vagyunk Budapestre a szüleimmel. Még sosem jártam a híres Vörösmarty téri adventi vásárban, és most éppen ezt az álmomat fogjuk valóra váltani. Úgy döntöttem, velem tarthattok a mai napon és igyekszem jegyzetelni nektek napközben, hogy eképpen itt lehessetek velem ezen az izgalmas kalandon. Szóval kezdjük el :) 11:53 Fél órányi szarakodás után sikerült aktiválni a mobilnetemet, mert a vonaton hiába van wifi, ez még ahhoz is szar, hogy legalább az e-mailemet meg tudjam nyitni. Egyébként felváltva gyönyörködöm a csodaszép hófehér tájban és imádkozom, hogy a mai napon tartson ki a telefonom, és ne merüljön le, mert eredetileg csak zenehallgatáshoz töltöttem fel, ez a blogbejegyzés elég spontán jött. Kicsit több, mint egy órája indultunk el személyvonattal, még kb még egyszer ennyire saccolom az utunkat. Addig is hallgatom a legkedvencebb (létezik ilyen szó?) együttesem, a The Script szeptemberben kijött albumát, a Freedom Child ot ( bűntudatom van,