Szevasztok, Törpeharcsák! Ne tudjátok meg, hány megkezdett és befejezetlen bejegyzésem porosodik jelenleg a blogon, pusztán azért, mert lusta voltam megírni őket, vagy menet közben elszállt az ihlet. Széljegyzet: még mielőtt itt bármibe belekezdenék, boldog második szülinapot a Magamban beszélek blognak, wíííííí! Igaz, hogy 18-án volt, de better late, than never, mate, ahogy a Red Bull Racing mondá Max Verstappen első poleja után A FUCKIN HUNGARORINGEN. Amikor ezeket a sorokat írom irodalomházi helyett , még több, mint egy hét van hátra iskolakezdésig. Ami azért valljuk be, elég durva. Mintha tegnap zártuk volna csak le a 2018/2019-es tanévet, és máris kezdődik a következő, ami ráadásul számomra az utolsó év a gimnáziumban. Nagyon ijesztő, de egyben izgalmasnak is ígérkezik ez az egész. Mindenhonnan azt látom jönni, hogy huhú, kezdődik az iskola, készülj, készülj, készülj!! A bevásárlóközpontok már július elején back to school  szlogennel hirdettek minden füzetet, táská