*odaoson a géphez* *bekapcsolja* *megnyitja a Bloggert* *meglátja, hogy a legutóbbi bejegyzés augusztus 23-án került ki* *sikítva menekül* Grüß Gott, Törpeharcsák és Torpedórombolók! He-he-he... igeeen, tudom, megint eltűntem több, mint egy hónapra, nincs mentségem. Amióta elkezdődött a suli, nemhogy a blogomra nincs időm, képzeljétek. Például szeptember 1. óta egyetlen könyvet sem olvastam ki . Ez rohadtul elkeserítő!! Elpoénkodok én itt azon, hogy mennyire megborít a 12. osztály, meg minden, de az a helyzet, hogy idén tényleg nem érzem magamat önmagamnak. Mintha egy külső szemlélőként követném az életemet. Dolgozatokat írok, felelek, kapom a szerénykedés nélkül  jobbnál jobb jegyeket, de egyszerűen úgy érzem, előbb-utóbb elmerülök ebben az áradatban. Érettségire készülök, jogszabályokat böngészek, heti háromszor-négyszer rajzra járok és nulla a szabadidőm, ha meg mégis van, akkor csak bámulok ki a fejemből. Na de. Ma nem azért vagyunk itt, hogy engem sajnáljunk