Május 19, szombat - Régi VS Új vízfestékkészletem /086

Sziasztok!
A mai napom nagyon produktív volt, nagyon sok dolgot készítettem, de ennek most csak töredékét fogom megmutatni nektek, mivel csak erről készült dokumentáció. Szóval reggel kaptam a Müllerből egy új vízfestékkészletet nem fizetett promóció, és úgy döntöttem, le kéne tesztelni, méghozzá bejegyzés formájában, így aztán elkészítettem ugyanazt a festményt a régi és az új festékkészletemmel is. Látványra nincs túl sok különbség köztük, sőt, még azt is mondhatnám, hogy a mérleg elsőre a régi festékeim javára billen, viszont minőségbeli különbség határozottan van, így aztán úgy érzem, jóban leszek én még ezzel a festékkel.
Széljegyzet: kíváncsiak kedvéért ma még kiolvastam egy könyvet, a PLL második részét, valamint batikoltam pólót és készítettem egy napraforgós hajcsatot is.




A mai bejegyzés azért lesz különleges, mert - ilyet még ha jól emlékszem, egyszer sem csináltam - timelapse-videókkal egészítem ki. A timelapse a felgyorsított videókat jelenti. Akartam alájuk egy kis zenei aláfestést betenni, de a telefonom tárhelyén már nincs szabad hely egy ilyen appnak, illetve nem találtam online olyan programot, ami meg tudja vágni úgy a zenét, hogy a videó hosszával egyezzen. Egy szó, mint száz, zene nem lesz, csak ha raktok be magatoknak YouTube-on :D

Szóval akkor vágjunk is bele. Többféle ecsetet használtam, ez a festett felület nagyságától függött, zsebkendőt a festék felitatására, valamint vizet és vastag papírt. És akkor a főszereplőink...

A Piros Sarokban a sokat megélt, az utánozhatatlan, az eredeti, a régi....


A Kék Sarokban pedig a kihívó, aki nem más, mint....


Na, most, hogy sikeresen hülyét csináltam magamból és máris elvesztettem pár olvasót, szerintem el is kezdődhet a teszt, akarom mondani a bajnokság. Csak egy menet lesz, de ha gondoljátok, a továbbiakban lehet, hogy csinálok még ilyeneket.
Szóval kezdésnek kiválasztottam egy megfestendő témát. Igyekeztem valami egyszerűt választani, illetve olyat, amit szívesen festek, így a naplementére esett a választásom, mert számomra az egyik leginspirálóbb dolog a világon a naplemente, ennek köszönhetően kezdtem el festeni. Szóval kiválasztottam egy képet. Nem volt célom a tökéletes másolat elkészítése, pláne, ha azt nézzük, hogy a konkrét folyamat során nem volt előttem a fotó, mert a telefonom videózásra kellett.


Az első lépésben szokás szerint leragasztottam körben a papírt, hogy legyen a végén egy fehér keret (a végén sikeresen eltéptem, szóval szabhatom a fehér keretemet), illetve középen is kettéválasztottam a lapot. Ennek két oka volt, ugyanis nyilván csinálhattam volna két külön lapra a két képet, de egyrészt nem akarok pazarolni, másrészt a két festmény így legalább egymás mellé került. Közben tíz perc hosszú küzdelem árán kihessegettem Dezsőt, a legyet a szobából. Huh.
Csak az eget festettem meg mindkét képnél. Az első körben a régi készlettel kezdtem, és csak egy alapréteget vittem fel, melyen a későbbiekben sötétítettem. És akkor következzen a videó (szerintem egy fokkal szemléletesebb, mint a fázisképeim). Ezek után már remélem, működőképes is lesz.



Utána ugyanezt elvégeztem az új festékkel is. A régi készlet a szokott minőséget hozta, viszont az új kimondottan érdekes. Maguk a festékkorongok nagyon sima felszínűek, ezért egy kissé tartottam tőlük, és eleinte nagyon furcsa volt vele dolgozni. A vastagabbik ecsetemnek annyira nem jött be ez az új anyag, de egyébként nagyon klasszul boldogultam vele szerintem. Száradás után megfigyelhető volt az is, hogy míg a régi festék itt is a megszokott módon egy kicsit érdes felszínűre száradt, és ha végighúztam rajta az ujjam, megfogta azt, az új festék ezzel szemben nagyon sima felületet hagyott maga után, és egyáltalán nem fog.


Ezután mindegyik képet újra átfestettem, a következő két videón ezt láthatjátok.


Tehát mindenképpen van jó és rossz oldala mindkét festéknek. A régi gyönyörű, élénk színekkel rendelkezik, és szuperül tudom összemosni a színeket, viszont - mint azt említettem volt - fog. Az új színei is egész jók, ugyan a színek keverését még itt annyira nem tapasztaltam ki, és egyáltalán nem fog a megszáradt felület. Hátránya ennek, hogy viszont lényegesen lassabban szárad a régi festékeimnél.
Jelenleg itt tartunk:


Amíg mindennek a száradására vártam, unalmamban Hamupipőke-betétdalokat hallgattam mondtam már, hogy nincs életem?, majd kitaláltam, hogy akár ki is próbálhatnám az új készlet teljes színpalettáját, így egy szimpla írólapon nekiálltam kipróbálgatni a színeket, majd száradás után rá is írogattam, hogy melyik milyen színű. A készletem német márkájú, de szerencsére a kiváló némettudásomnak köszönhetően nem vágom, miért van csak ötösöm, könnyedén megfejtettem, hogy melyik milyen színárnyalat.


Közben meg is száradtak az egek, így kiegészítettem pár pálmafával őket, ehhez egy fekete filcet használtam.
Pálmafarajzolós gyorstalpaló röviden:
1) Húzz néhány görbe vonalat törzsnek.
2) A tetejükre is húzz néhány görbe vonalat.
3) Ezekre is húzogass görbe vonalakat leveleknek.
Nagyon level mínusz egy, én is most próbáltam először.


Ezek után már csak néhány madarat rajzoltam az égre és készen is voltam.


Szóval így sikerült a két festmény. Szerintetek melyik lett jobb? Megérte vajon az új festék? Szerintem azért megérte, ha másért nem, legalább azért, hogy kipróbálhassak egy újfajta eszközt is.

A hétvégén már nem jelentkezem, holnap programom van, hétfőn pedig a vizsgámra tanulok, ami jövő héten lesz. Szurkoljatok nekem!
Jövő héten nem lesz bejegyzés, ezt előre garantálom, de legkésőbb két hét múlva itt leszek, addig is minden jót mindenkinek, kellemes ünnepet, jó pihenést és kitartást,
legyetek jók!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

December 15, vasárnap - Magammal viszlek a Vörösmarty téri vásárba | Intsant Kriszmösz-zeneajánló /137

Szeptember 22, péntek - #realismtest: Cseresznyék /019