December 15, vasárnap - Magammal viszlek a Vörösmarty téri vásárba | Intsant Kriszmösz-zeneajánló /137

Sziasztok, Törpeharcsák!
Nem fogok ismét hosszas magyarázkodásokba kezdeni azt illetően, hogy miért nincs másfél hónapja semmi történés a blogon, mert ezt mindig újra és újra elmondom. Higgyétek el, sajnálom, és eskü, ha egyszer vége lesz ennek az egész szaros tanévnek, igyekezni fogok több időt fordítani a blogra.
A mai napon az igazából tegnapi posztot fogom közzétenni, ugyanis tegnap anyuval ismét ellátogattunk a budapesti adventi vásárba, de sajnos este már nem volt energiám posztolni, így ez most fog következni. Nem is szaporítanám tovább a szót, jó szórakozást!
Széljegyzet: a karácsonyi szünetben tervezek legalább egyszer posztolni. Csak mondom ;)



Valamikor reggel 7 tájban
Arra a megnyugtató tényre ébredtem, hogy szombat van és nem kell suliba mennem, mert nálunk hál' istennek most nem volt szombati tanítás. Tekintve, hogy egy borzalmasan fárasztó heten hónapon majdnem befejezett első féléven vagyok túl, minden egyes szombatom egy kiadós pihenéssel indul, így még vissza is feküdtem kicsit, majd anyuval ittunk egy tejeskávét, és indulás előtt dolgoztam egy kicsit a barátnőim karácsonyi ajándékain is.

Nem sokkal 9 után
Időben elértük a vonatunkat, yeyy! Akik régebbről követnek, azok tudhatják, hogy most egy kiadós másfél-két órás vonatút következik Kukutyimból Budapestre, amit én általában végigolvasok vagy zenét hallgatok, de ezúttal anyuval beszélgettem egész végig. Néha azért jó, ha csak ketten vagyunk, mert szerencsére mindent meg tudunk beszélni. Addig is, amíg vonatozunk, következzen a

Top 3 kedvenc karácsonyi dalom 2019-ben,
amik még nem agyonjátszottak

3. Sia - Snowman - ugyan 1-2 éves szám, de ez nem akadályoz a rongyosra hallgatásában, és addig sem az All I Want For Christmas szól.



2. Little Mix - One I've Been Missing - nem is olyan rég, pár hete droppolták az új dalt a lányok, és részemről szerelem volt első hallásra ♡


1. Jonas Brothers - Like It's Christmas - hát igen, a fangirl mindenemet, hogy nem bírtam kihagyni, de hát na, ajándékkészítés közben folyamatos lejátszáson van, nem tudok leállni vele :))



Fél 12

Oh, közben meg is érkeztünk Kelenföldre, csúcsszuper :) Gyorsan ellőttem ezt a kiváló fotográfiát a vonat ablakából, megemlékeztünk a cilinderes néniről (két évvel ezelőtti bejegyzés, ide kattintva elérhető), aztán továbbgördültünk, hogy valamikor háromnegyed körül megérkezzünk a Délibe. Először a patikába akartunk bemenni, mert anyunak nagyon fájt a majdnem azt írtam, hogy haja feje, de a patikában annyian voltak, mint a nyúlszar. Így inkább maradtunk az eredeti tervnél, és lerongyoltunk a kettes metróra, amivel a Deák térig utaztunk. Ekkor nem sokkal múlt dél. Nem tudom, hogy eddig is volt-e, csak mi vagyunk vakok, de a Deák téren is volt adventi vásár, nem is akármilyen! Nagyon faszántos cuccokat lehet beszerezni. A madzagra fűzött narancskarikák-, fahéjak, és egyéb szárított gyümölcsök és termések illata egyszerűen bódító volt. Szerencsére ezeket mindegyik vásár területén legalább két-három standnál árulják. Mindenképp érdemes belőle beszerezni, nekem pillanatnyilag kettő függ az asztalom fölött. Az egyik ugyan ajándék lesz egy osztálytársamnak, de a másik az enyém, és egyszerűen csodálatosak. Bár így, hogy csak kettő van, nem olyan erőteljes az illatuk, mint amikor egy egész faház van velük teleaggatva, de igazán nincs okom a panaszra :)


Jön le a Szentlélek - a Deák tér déltájban

Egy másik standnál is hosszasan elidőztünk, ami egy kicsit arrébb volt található, ugyanis nagyon jó hangulat volt. Szólt a zene, sok ember nézelődött a változatosabbnál változatosabb termékek között, miközben fentről ilyen rugós kis figurák lógtak. Az eladó úr időről időre megpiszkálta őket, hogy rugózzanak, ami a zenével együtt nagyon vicces hatást keltett. Készítettem egy videót is, remélem, le tudja játszani nektek az oldal:


Ezt követően továbbszambáztunk a Vörösmarty térre, ahol szintén felmértük a kínálatot. Még elég gányul álltam a karácsonyi ajándékok terén, így minden lehetséges opciót számba vettem. Itt is készítettem fotókat a különböző standokról, illetve a színpadi bemutatókba is belenéztünk egy kicsit, mielőtt továbbálltunk volna a Bazilika felé.


Negyed 2 tájban
Habár ismerjük a várost, mint a tenyerünket ja, ezt nem ide, még nekünk, tapasztalt, professzionális, soha-vagy-csak-nagyon-ritkán-na-jó-elég-gyakran eltévedő turistáknak is mindig van új látnivaló. Például foggalmam sincs, hogy mégis hogy a francban találtunk el egy lendülettel a Szent István Bazilikáig, miután a Herendi porcelánmanufaktúra kirakata eltérített bennünket eredeti útvonalunkról és valami tök fancy épületek közt vonultunk végig.


13:30
Na, mindenesetre eltaláltunk a másik vásárba, ahol szintén körbejártunk mindent és csorgattuk kicsit a nyálunkat arra a sok mindenre, amire sajnáljuk a pénzt XD Viccet félretéve, tényleg elég drága a sok kézzel készített termék. Vettünk kampós cukorkát meg egy kis csokit, aztán továbbálltunk a WestEnd irányába, mert már nagyon esedékes volt egy vécézés meg egy könyvesboltozás.


Ezek után...
A WestEndben aztán útba ejtettük a retyót budit vécét, aztán a Libribe mentünk, de ott annyian voltak, mint a nyúlszar mintha már használtam volna ezt a kifejezést..., így átmentünk az Alexandrába, mert ott kevesebben voltak. Nem időztünk ott sokat önmagunkhoz képest, mert már kezdtünk megéhezni. Az őszi szünetben egy éjszakát Budapesten töltöttünk, mégpedig a Mammut mellett egy lakásban, és a Mammutban van egy igen jó kajálda, a Jóasszony, ahová most is átmentünk villamossal és ott kajáltunk. A rádióból el is verették a tiszteletemre a Backstreet Boys-tól a Get Down-t, úgyhogy a hangulat is megvolt. Mindezt követően tényleg bementünk egy patikába, mert anyunak még mindig fájt a haja feje, aztán a Széll Kálmán téren kincskeresőset játszottunk, mert már egy ideje meg akartuk keresni a Mekk Elek szobrot. Jelentem, megvan.


Már tényleg csak az volt hátra, hogy visszatérjünk még egyszer a vásárba, hogy beszerezzük azokat a narancsos-fahéjas szagosítókat meg valami mézeket, aztán spuriztunk vissza a Délibe, ahol még bőven időben felszálltunk a vonatra, és irány Kukutyim :)


Hát, ennyi lettem volna mára, remélem tetszett nektek ez a bejegyzés :)
Arról, hogy a közeljövőben mi várható: hát, nem garantálhatom, hogy pl. karácsonyi üdvözlőlap lenne, sőt valószínűleg az idei karácsonyi DIY-bejegyzések teljesen elmaradnak. Borzasztóan sajnálom, én sem tudom pillanatnyilag magammal tartani a lépést. Készítgettem ugyan dolgokat saját kezűleg, de a dokumentálás nem sikerült a várt módon, vagy teljesen feledésbe merült, vagy egyszerűen nem olyan lett, mint akartam, időhiány miatt pedig nem tudom újracsinálni őket, és a bejegyzéseket is macera lenne megírogatni így. Amit biztosan mondhatok, hogy egy bejegyzés tervben van a szünetre, egy "sorozatom" harmadik része, illetve az új évben is szándékozom majd azért írogatni, úgyhogy bármennyire is nem vagyok itt az éterben, ne feledjetek el :))

Kitartást mindenkinek az ünnepekig,
legyetek jók!







PS: Remélem, tetszik ez az ideiglenes téli design :)))


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Május 19, szombat - Régi VS Új vízfestékkészletem /086

Szeptember 22, péntek - #realismtest: Cseresznyék /019